Főoldal

Befektetés vagy szerencsejáték?

Kis áttekintés a tőzsdei kereskedés által elérhető nyereség esélyeiről

Nagyon sok lehetőség kínálkozik meglévő pénzünk megforgatásához. Természetesen azonban mindegyik lehetőség tartalmaz valamilyen mértékű kockázatot is. Mindenki tisztában van vele, hogy pénzének egy része, sőt, akár egésze is elveszhet, de abban bíznak, hogy a kockáztatott pénznél nagyobb összeg nyerhető, ha a dolog jól sül el – méghozzá sokkal nagyobb.

Mindez igaz lehet a kaszinóban és a tőzsdén egyaránt. De azért részvényekbe fektetni vagy fogadni a lóversenyen lényegesen különböző dolog. Csukott szemmel megtenni a tétet egy lóra nem ugyanaz, mint befektetni egy működő vállalatba, ahol azonnal kézzelfogható tulajdonrészt is szerzünk a pénzünkért. Egy hivatalos brókercég és az ott dolgozó befektetési tanácsadók munkája lényegesebb szigorúbb ellenőrzési rendszeren keresztül működik, mint egy lóversenytippeket adó jóbaráté – mégha az elmúlt évek mutattak ellenkező példákat is.

Mindezektől függetlenül azért természetesen van hasonlóság a befektetés és a szerencsejáték között. Egyrészt mindkettőben megmutatkozhatnak az illető személy esetleges pszichikai gyengeségei. Néhány befektető, akárcsak a megrögzöttt szerencsejátékosok,  könnyen a vad spekulációs játékszenvedély rabjává válhatnak, önmagában az állandó kereskedés  is függőséget okozhat. És amíg a hosszútávú befektetők (a szerencsejátékosokkal ellentétben) pusztán a befektetés eredményére koncentrálnak, nagyon ügyelve a kockázat/hozam arány megfelelő szinten tartásásra, addig a „vad spekulánsokat”  pont a minél nagyobb kockázat, és az állandó játék tudja csak izgalomban tartani.

Természetesen mindenképpen kockázatcsökkentő, ha olyan pénzzel játszunk, ami nem a megélhetésünk forrása, és a hosszú „életbenmaradást” szolgálja az is, ha megosztjuk a különböző lehetőségek között a pénzt, azaz nem teszünk fel mindent egy lapra. Ez egyaránt érvényes a szolid befektetőkre, és a szerencsejátékosokra is.  Egy diverzifikált (több részvény között megosztott) részvényportfolió sokkal  kevésbé kockázatos, mint mindent feltenni egy adott részvényre. Sokat számít az egyszerre kockáztatott pénz nagysága is, mert ha adott szituációban csak pénzünk negyedét kockáztatjuk, sokkal tovább maradhatunk a nyeregben, mintha a pénz háromnegyedét feltettük volna.

Alapvető fontosságúnak gondoljuk kijelenteni, hogy a szerencsejáték, illetve a „vad spekulációs” játék esetén az esélyek túlnyomórészt a játékos ellen vannak. Vegyük példaként a rulettet. Az amerikai duplanullás rulettkerékben 38 zseb van ahova a golyó begurulhat, azonban a casinó csak 35 az 1-hez fizet! Úgy fizetnek, mintha összesen 36 piros és fekete szám lenne az asztalon, figyelmen kívül hagyva a nullát, és jelen esetben a duplanullát is! Ha igazán „fair” játékot játszanának, akkor 37 az 1-hez fizetnének, illetve a piros vagy feketére helyezés esetén 18 az 1-hez. De ha ajáték igazán fair lenne, akkor a kaszinó nem tudna pénzt keresni...és akkor ki fizetné az ingyenes italt a játék előtt?... 

A valódi befektetők esetén a helyzet nem ez. Míg a spekulánsok esetén az esélyek a legjobb esetben is „akciónként” 50%-osak (ennél a helyzet persze rosszabb, mert a jutalékok eleve minuszos indulást tesznek csak lehetővé), addig a hosszabb befektetések esetén a történelmi adatsorok alapján a siker valószínűsége nagyobb. A mostani piaci környezetben mondhatnánk, hogy ez a tézis megdőlni látszik, de aki például banki vagy gyógyszergyári részvénybe fektetett, az most sem panaszkodhat.

Komoly fundamentumú vállalatok részvényeit hosszú távra vásárolni most is sokkal ajánlatosabb, mint rábízni magunkat a dobókocka szeszélyeire, mert a dobókocka esetén az esélyek lényegében mindig a „háznál” vannak.

Jó befektetést!

Rulett

• Kifizetés: 35 az 1-hez.
• Esély: A kaszinónak 5,26%-kal nagyobb esélye van a nyerésre, mint a játékosnak. (A keréknek 38 zsebe van, de a kifizetés 36 alapján történik.)
• Idő: Minden egyes pörgetéssel nő az esély, hogy a kaszinó eleve meglévő 5%-os esélye jön be. (1997-ben csak az Egyesült Államokban a játékosok 20 milliárd dollárt vesztettek a kaszinókban!)
• Amit a megjátszott pénzért kapunk: Tapasztalat és általában egy ingyen ital. De a pénzünket előbb-utóbb elveszítjük.

Részvények

• Kifizetés: Az Egyesült Államokban 40 év alatt minden egyes befektett dollárra 50-80-szoros haszon jutott. Azaz, aki 1960-ban 1 dollárt fektetett be az amerikai tőzsdén, az 2000-ben ezért 50-80, sőt 100 dollárt is kaphatott.
• Esély: Az elmúlt 30 évben egy átlagos portfólió (40% nagy részvény, 25% kisebb részvény, 30% nemzetközi részvény és 5% készpénz) átlagban évi 12-15%-os hozamot eredményezett (az Egyesült Államokban)
• Idő: Hosszabb távon (5 év, 10 év, 20 év) az amerikai tőzsdén elért hozamok minden más legálisan engedélyezett befektetés hozamát felülmúltak.
• Amit a megjátszott pénzért kapunk: Részvény vételével egyúttal az adott vállalatban részesedéshez is jutunk. Ráasdásul attól, hogy a részvény ára esetleg csökken, részesedésünk mértéke nem lesz kisebb.

A Charles Schwabb cikke nyomán

Melior

2001.03.15.

Főoldal